Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 49 találat lapozás: 1-30 | 31-49

Névmutató: Kádár Magor

2002. március 30.

Márc. 28-án Marosvásárhelyen, AZ RMDSZ- székházban a fő szervezők: Farkas András, a romániai PONT pályázatfigyelő rendszer főkoordinátora, az Impulzus XXI szervezet alelnöke; Brassai Zsombor, a Pro Regio Egyesület elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke; valamint Kádár Magor, szakmai vezető, a PONT pályázati tanácsadója - bemutatták a TÁMPONT 2002 programot. Ennek célja: a Maros megyei fiatal civil vezetők és önkormányzati képviselők ismereteinek és képességeinek a fejlesztése. A program első szakaszában megyei szintű képzéssorozatot és hat képzést tartanak Maros megye fontosabb településein. /Máthé Éva: Indul a TÁMPONT 2002 program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2003. május 14.

A falugondnoki szolgálat erdélyi alkalmazási lehetőségeiről tanácskoztak az elmúlt hét végén a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban. A Magyar Művelődési Intézet és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület közös szervezésében létrejött találkozón Kemény Bertalan, a magyarországi falugondnoki intézményrendszer szellemi atyja, kidolgozója mellett a helyi önkormányzatok, az egyházak és a különböző civil szervezetek képviselői voltak jelen. Ábrám Zoltán megyei EMKE-elnök a házigazdák, valamint Halász Péter, az MMI munkatársa a rendezvény anyagi támogatója nevében köszöntötte a jelenlévőket, majd Kemény Bertalan ismertette a falugondnoki szolgálat tizenhárom esztendős történetét. Az 1990 áprilisában, 24 helységben beindított program sikeresnek bizonyult, ma már 765 településen működik, megyénként egyesületekbe tömörülve. 2000 februárjától pedig tizenkét egyesület részvételével megalakult a Magyar Falu- és Tanyagondnoki Szövetség. A falugondnok igen összetett feladatokat lát el: szociális munkás, amolyan motorizált lelkigondozó, továbbá népművelő és kisbíró egy személyben. Kádár Magor fiatal kutató elmondta, Romániában a törvényi keretek adottak lennének a magyarországival analóg program beindításához, csak éppen a közösségi igény hiányzik, ennek ellenére sok helyen már működik hasonló szolgálat, csak nem e név alatt, és nem rendszerként. Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi szakértője szerint az ma már evidencia, hogy Erdélyben is be kell vezetni a szolgálatot, de ehhez el kell adni az ötletet a románságnak is. Ezt megkönnyítendő a vonatkozó alapvető dokumentumok román nyelvre való lefordítását szorgalmazta. Kerekes Károly képviselő a román kormányzat ilyen irányú szándékait ismertette, hangsúlyozva: a falugondnoki szolgálatot, az erdélyi tradíciókra alapozva, az önkormányzat, az egyházak és a civil szféra együttműködése révén be kell indítani. Az éppen előkészületben lévő szociális szolgáltatások rendszerének törvénye ezt jelentősen megkönnyítené. /Sz. L.: "A falut valakinek fel kell vállalnia". Tanácskozás a falugondnoki szolgálat erdélyi alkalmazási lehetőségeiről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./

2003. május 28.

A Kolozsváron megjelenő Magyar Kisebbség társadalomtudományi folyóirat 2002. évi 4-es száma felkerült a világhálóra, elérhetősége: www.hhrf.org/magyarkisebbseg/. A lapszám súlypontját a tavalyi romániai népszámlálás kérdése képezi A Stúdium rovatban Császár Melinda A kedvezménytörvény megjelenítése a központi román sajtóban és Kádár Magor Az érem másik oldala: a státustörvény az erdélyi román köztudatban és a román nyelvű írott sajtóban című tanulmánya jelent meg. Az idei első szám központi témája a regionális politika és a területfejlesztés kérdése. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./

2004. március 29.

Márc. 27-28-án Sepsiszentgyörgyön médianapokat tartott a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), amelynek témája a közszolgálatiság érvényesülése volt a kereskedelmi médiákban. Elsősorban a kereskedelmi rádiók, televíziók munkatársait invitálták szakmai tanácskozásra. Mint kiderült, legalább kilencven hasonló jellegű, magyarul is sugárzó médium működik Romániában, a kétnapos rendezvényen mégis csak mintegy negyvenen fordultak meg hosszabb-rövidebb ideig. Kádár Magor, a PONT pályázatfigyelő iroda programkoordinátora a pályázati lehetőségekről értekezett, felhívta a résztvevők figyelmét, hogy – bár igen kevés konkrét pályázat célozza a rádiókat, tévéket – nagyon sok olyan lehetőség van, amely áttételesen „megfogható”. /Farkas Réka: Közszolgálatiság és kereskedelmi jelleg. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

2007. július 14.

A tusnádfürdői EU-tábor második napjának témája a média és politika viszonya volt. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke elmondta: a sajtószabadság csakis korlátok között működhet. A törvény szabályozhatja azt, hogy mi kerüljön be egy műsorba és mi ne, a műsor megszerkesztésébe viszont már nincs beleszólása. Gáspárik szerint három tényező döntő módon befolyásolja a sajtószabadságot: lényeges, hogy kik állnak a média tulajdonosi körében; fontos ugyanakkor a technológiai, műszaki felkészültség, mint ahogy a szakmai felkészültség is mérvadó. Kelemen Attila az Erdély Fm igazgatója A média mint manipulációs eszköz címmel tartott előadást. Anekdotákkal fűszerezett beszéde a sajtó negatív oldalára mutatott rá: a „féligazságok tőzsdéjének” nevezte a sajtót, amelynek hihetetlen játéktere van. Bár sokan úgy vélik, hogy a politikum befolyásolja a médiát, Tamás Sándor képviselő azt bizonygatta, hogy ez épp fordítva van: a politikusok azok, akik alkalmazkodnak a sajtóhoz, félnek ennek hatalmától, a sajtószabadságtól. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a politikusok és sajtósok egymásra vannak utalva. Kádár Magor, a BBTE oktatója a politikai marketingről, illetve a politikusok arculatáról, imázsáról tartott előadást. /Média és politika viszonya. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

2007. október 25.

Megfelelő támogatás mellett a Babes–Bolyai Tudományegyetemen van jövőjük a különböző szakmákban jártas erdélyi fiataloknak a tudományos kutatások területén – hangzott el október 23-án Kolozsváron a Jakabffy Elemér Alapítvány székhelyén. A Korunk kulturális lap októberi, illetve a ME.DOK médiával, sajtótörténettel és kommunikációval foglalkozó kiadvány idei második számának bemutatója kapcsán a jelenlévők a fiatalok kutatási kultúrájáról vitatkoztak. Magyari Tivadar szociológus, a BBTE magyar tagozat-vezető rektor-helyettese elmondta: a huszonéves kutatói mezőny egyre inkább kezd megerősödni. Veres Valér szociológus, egyetemi adjunktus szerint megfelelő háttérintézményekre szükség van – ilyen a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, vagy a Jakabffy Elemér Alapítvány. Dóczy Örs, a Hungarológiai Doktori Iskola hallgatója kiemelte: Erdély több városában vannak sikeres műhelyek, de a legtöbb ilyen iroda a pályázatokon alapszik. Soós Anna, a Matematika és Informatika kar docense a fenti intézmények szerepét a tehetség és az utánpótlás támogatásában tekinti fontosnak. Kádár Magor, a Politika- Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar oktatója Barabási László csíkszeredai származású professzor optimista gondolatát idézte: a nyugati országokba elvándorolt kutatók egy része visszajön, telve tapasztalatokkal, amelyeket itthon hasznosíthat. Szabó Zsolt egyetemi tanár, a Művelődés főszerkesztője a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet esetében az önerő és a saját kezdeményezés szerepét hangsúlyozta. Jakab-Benke Nándor a legfőbb célok között az akkreditációt nevezte meg. A beszélgetésen jelen volt Székely István, a Magyar Kisebbség felelős szerkesztője is. /Ferencz Zsolt: Fiatal kutatók provokációja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

2007. december 12.

Harmadik konferenciájukat szervezték a hét végén a média szakos doktori hallgatók az EME székházában. Az egész napos rendezvényt Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke nyitotta meg. Jakab-Benke Nándor szerkesztő bemutatta a kommunikáció szakos diákok lapját, a ME. dok-ot, Botházi Mária szerkesztő pedig a ME. dok Könyvtár második kötetét, amely a májusi második konferencián ismertetett szakmai dolgozatokat mutatja be. Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök MÚRE-érdemokleveleket adott át Vincze Hanna Orsolyának, Kádár Magornak, Györffy Gábornak és Botházi Máriának az egyetem kommunikáció karán kifejtett tevékenységükért, valamint Könczei Elemér grafikusnak. /Médiakonferencia, harmadszor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2008. február 6.

A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumból érkeztek diákok Kolozsvárra, hogy megismerjék a BBTE-n az egyes karok által felkínált lehetőségeket. Az idegenvezetést és informálást az egyetem magyar tagozatának vezetősége és a diákszövetség (KMDSZ) biztosította. Magyari Tivadar rektor-helyettes általános információkat közölt az intézményről. Az érdeklődök megtudhatták, hogy az egyetemen 301 magyar oktató dolgozik, ötvenötezer diák tanul, akiknek egyötöde magyar nemzetiségű. Veress Károly, a filozófia tanszék professzora, saját területének népszerűsítése mellett hangsúlyozta: „az interkulturális, interlingvisztikus környezetben részt kell vennünk saját kultúránkkal”, ami az egyetemi élet fontosságát jelenti. Kiss Szidónia és Orbán Réka a pszichológia és gyógypedagógia tanszékről, majd Kádár Magor, a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar tanára adott tájékoztatást. A Közgazdaságtan tanszéket Juhász Jácint egyetemi tanár barangolta végig a fiatalokkal. /Fancsali János: Háromszéki diákok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

2008. október 29.

Kádár Magor, a BBTE Kommunikáció és Közkapcsolatok Karának tagozatvezetője százfélét csinál egyszerre. Öt éve tanít, közel 400 diákja van három karon. Szakterülete a kampánykommunikáció. Ehhez kötődik még a politikai marketing, arculat építés, médiatervezés, rendezvényszervezés, tárgyalástechnika és adományszervezés. Szereti a munkáját. Nagyon sok tanszéki teendő van, adminisztratív dolog, papírmunka is. Egyetemi munkája mellett egy tréning-céggel is foglalkozik. Elkezdte a kertészmérnökit, a Budapesti Szent István Egyetem kihelyezett tagozatán, Nyárádszeredában. Közben Budapesten is tanult marketinget, vidékfejlesztésre szakosodott, majd elvégezte a Babes–Bolyain a politológiát. Kapcsolatba került a romániai, vagy romániai magyar közéletben aktív civil szervezetekkel. Elvégezte a politológiát, rengeteget volt külföldön. Eddig 36 országban járt, legtöbb helyen tréninget tartott, Azerbajdzsántól Indiáig és Ausztráliától Koszovóig. A politológián egyetlenként elvégezte a pedagógia-modult. Elvégzett egy turisztikai kurzust, bár nem tudta, hogy később a földrajz–turizmuson is fog tanítani. /Románszki Zsuzsa: Katedra, kampány, külföld. Beszélgetés Kádár Magorral, a BBTE Kommunikáció és Közkapcsolatok Karának tagozatvezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

2009. július 13.

Július 12-én az előző napi előadások – erdélyi magyar képviselet az unióban, a román oktatási reform, kommunikációs stratégiák és on-line kampány témakörökben – után befejeződött Tusnádfürdőn az EU-tábor, július 14-én kezdődik a huszadik Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. 21 előadásra került sor idén az EU-táborban, 63 előadó volt, amelyeket 220 állandó táborlakó nézett végig, foglalta össze Grüman Róbert főszervező a rendezvényt. Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke szerint sikeres volt az idei tábor, amely most nem anti-Tusványosként aposztrofálják, hanem saját identitással élő szakmai rendezvényként. Az EU-tábor utolsó napját Winkler Gyula és Sógor Csaba, európai parlamenti képviselők előadása indította. A Csutak István, európai uniós szakértő által moderált beszélgetés témája az erdélyi magyar képviselet az Európai Unióban, és az európai Erdély és Románia milyensége. Az EU-tábor utolsó napját Winkler Gyula és Sógor Csaba, európai parlamenti képviselők előadása indította. A Csutak István, európai uniós szakértő által moderált beszélgetés témája az erdélyi magyar képviselet az Európai Unióban, és az európai Erdély és Románia milyensége. A román oktatási reformról Pásztor Gabriella, az Oktatási, Kutatási és Innovációs minisztérium kisebbségügyi osztályának vezérigazgatója a szakoktatás problémáiról beszélt: kevés a szakmai gyakorlati lehetőség, a tankönyvek nem jók. Kötő József parlamenti képviselő, az oktatási bizottság alelnöke szerint a kisebbségi oktatásban felmerülő rengeteg problémát a kulturális autonómia, valamint a mindent lefedő magyar nyelvű oktatási intézményrendszer kialakítása tudná a leghatékonyabban orvosolni. Kommunikációs stratégiák és on-line kampány témakörben tartott előadást Kádár Magor, a BBTE Kommunikáció és Közkapcsolatok szakának tagozatvezetője. Szász Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) tagja szerint az internetes kampány olcsó, hatékony és sokkal szabadabb. /Véget ért a hatodik EU-tábor, kezdődik a huszadik Tusványos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

2009. december 7.

December 5-én két helyszínen zajlott a média- és kommunikációtudományi szakemberek hetedik konferenciája Kolozsváron. A Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán mesteri és doktori képzésben részesülők több mint húsz dolgozatot mutattak be. Cseke Péter professzor a Média- és kommunikációtudományi kutatásaink a Magyar Nyelv Évében című előadásában a karon belül működő, általa vezetett doktori és mesteri iskolák 2003 óta elért eredményeiről számolt be. A Kárpát-medencei magyar sajtó az identitásválság korában című előadásában Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke megjegyezte: az erdélyi magyar elit nem olvassa az erdélyi magyar sajtót, nem követi a magyar televíziós adásokat, és talán magyar rádióadásokat sem hallgat. Ennek ellenére azonban az itteni sajtó szerepe igen fontos. Botházi Mária és Péter Árpád egyetemi oktatók az idei májusi konferencia előadásait tartalmazó kötetet és a Me.dok című médiatudományi folyóirat 2009-es évi 4. számát ismertették. Karácsonyi Zsigmond, a MÚRE ügyvezető elnöke a szervezet érdemokleveleit adta át Győrffy Gábor, Kádár Magor és Tibori Szabó Zoltán egyetemi oktatóknak, majd a hallgatók mutatták be dolgozataikat. Előadások hangzottak el többek között a zenei szakírások szerepéről (Kulcsár Gabriella), a politikai viták szerepéről a választási kampányokban (Zörgő Noémi), Felméri Cecília révén az animációs dokumentumfilmmel ismerkedhettek, Kozma Csaba pedig a kommunizmus utolsó időszakának romániai magyar írott sajtóbeli politikai kommunikációjáról értekezett. /F. Zs. : Mester- és doktorképzősök konferenciája, hetedszer. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2009. december 15.

Hétvégén a kosztesdi ifjúsági táborban szervezte meg a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), a tagszervezeteinek szóló, pályázatíró és projektmenedzsment képzéssorozatának harmadik részét, melyre kimondottan szórványbeli, Arad, Hunyad, Szeben és Fehér megyei fiatalok voltak hivatalosak. A rendezvényen hat tagszervezet képviseltette magát e térségből, többek közt a házigazda szerepét is betöltő Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács (HUMMIT). A rendezvényen a PONT csoport három előadója: Farkas András, Gáll Sándor és Kádár Magor, a BBTE kommunikációs karának vezetője tartott intenzív képzést a pályázatírás, projektmenedzsment, rendezvényszervezés, valamint szervezetépítés terén. – A képzéssorozat első két része novemberben volt Székelyudvarhelyen, illetve Szilgyácsehben, összesen 16 megye magyar ifjúsági szervezetének bevonásával. /Gáspár-Barra Réka: Képzéshétvége szórványbeli ifjúsági szervezeteknek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./

2009. december 16.

December 11-én tartotta a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kara az első Kommunikációs Napot, amely Én, a b®and címet viselte. Az első előadást Sas István, a magyar reklámszakma guruja tartotta, majd Kádár Magor tanszékvezető mesélt a pletyka hasznáról. Végül interaktív műhelymunkák vártak a legkitartóbb résztvevőkre. /Osváth Diána: Kommunikációs napot, kommunikátlanoknak is! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2010. január 6.

Pályázni és nyerni
A legjobb egyetemi oktatók között
A 2009-es év második legjobb egyetemi oktatója címet nyerte el az év végén Kádár Magor egyetemi adjunktus, aki a Babes-Bolyai Tudományegyetem kommunikáció és közkapcsolatok szakának magyar tagozatát vezeti. A marosvásárhelyi származású felsőoktatási szakember a Dinu Patriciu Alapítvány által meghirdetett oktatási díjak gáláján, a parlament épületében vette át az elismerést. Az ezer pályázó közül az egyetlen, döntőbe jutott magyar versenyző számára a szakmai elismerés mellett a kitüntetés jelentős támogatással jár, amit oktatási tevékenységének a folytatására fordíthat.
– Kádár Magort, aki a téli ünnepek idején Marosvásárhelyen járt, a díjról kérdeztük.
– A Dinu Patriciu Alapítvány a múlt évben először osztotta ki a legjobb egyetemi oktatónak, kutatónak, diáknak és a legjobb intézménynek járó elismerést. Díjazták az egyetem előtti oktatás legjobb iskoláját, az év legjobb pedagógusát és diákját, valamint a legjobb civil szervezetet és civil programot is. Az elismerés a legmagasabb nem akadémiai díjnak számít, és azért hozták létre, hogy a folyamatos válságban és átmeneti állapotban levő román oktatási rendszerben dolgozók hitét, önbecsülését erősítsék. Sokan támogatták, s jelentős tekintéllyel bíró oktatási, akadémiai intézmények, civil szervezetek, cégek álltak a kezdeményezés mellé, s jól szervezett reklámkampány előzte meg az eseményt. Az érdeklődést növelte a hírnév mellé járó anyagi támogatás, ami összesen kétszázezer eurót tesz ki. A pénzt az oktatási tevékenység folytatására kell felhasználni, amit a díjat osztó alapítványnak joga van ellenőrizni. A résztvevőknek hasznos volt a pályázat a megismerkedés, kapcsolatteremtés szempontjából is.
– Hogyan, milyen programmal pályázott?
– Közel egyéves folyamatról van szó, amit tavasszal írnak ki, és év végén hirdetnek eredményt. Érdekessége, hogy az oktatási tevékenységen kívüli programokkal kell pályázni, s az újító ötleteket, megvalósításokat, a hozzáállást veszik számba. Kérték ugyan az önéletrajzot, az egyetemi minősítésekről, rangról, publicisztikai tevékenységről, ösztöndíjakról készült beszámolókat, ám mindezek mellett arra voltak kíváncsiak, hogy milyen programjaink vannak a diákokkal. A tanszéken működő programokkal pályáztam, de megérdeklődték a jövőbeli projektekről, a romániai felsőoktatásról szóló elképzeléseimet is. Az egyik program diákjaink kampánya volt, amelyet a kar népszerűsítésére dolgoztak ki, s ami hozzájárult ahhoz, hogy hallgatóink száma a háromszorosára növekedett. A diákok találták ki, készítették el, tervezték meg a kampányt, ők voltak a kivitelezői is. Üzeneteket fogalmaztak, arculatot terveztek, honlapot, plakátokat, rendezvényeket szerveztek, s népszerűsítették a szakot a tanulmányaik során megszerzett tudásuk felhasználásával.
A másik projekt a diákok által létrehozott K- fé rádió volt, amely 20 diákot foglalkoztat. Ők tervezték meg, építették ki a műsorprogramot, szerezték meg a támogatókat és működtetik a rádiót a többi diák számára érdekes műsorral.
– Az ezerből hogyan lehetett bejutni a legjobbak közé? Mivel nyerte meg a zsűri tetszését?
– Kezdetben bekérték a dokumentációt, a bizonyítékokat stb., majd a végső beszélgetésre tízen maradtunk. A hétperces interjú 25 percet tartott, amelynek során a zsűri tagjai a meglátásaimról, eredményeimről, terveimről érdeklődtek. A programok mellett felvázoltam egy átfogóbb képzésrendszert az oktatásban és képzésben dolgozók számára. Ennek részeként elkezdtük az akkreditált oktatóképzőket, jegyzetek, tankönyvek készülnek, illetve új mesteri programot is tervezünk idén ősztől, amely a kommunikációs készségek fejlesztését célozza. A mesteri a pedagógusok és a friss végzősök mellett megcélozza a médiában dolgozó szakembereket, lelkészeket, jogászokat, egyszóval mindazokat, akiknek létfontosságú az eredményes személyközi kommunikáció. Alapterületei a verbális és nonverbális kommunikáció, a személyiségfejlesztés és az arculatépítés, mindent gyakorlati szempontból megközelítve. A program struktúrája és módszerei rendhagyók, illeszkednek az új szemléletbe, a tárgyakat pedig mind gyakorló szakemberek oktatják, ki-ki a saját területének képviseletében. Távlatilag a személyes célom a nonformális módszerek és eszközök bevitele a formális oktatásba, amely eredményesebbé tenné a túlhaladott oktatási rendszerünket, ugyanakkor felkészítené a jelenlegi pedagógusokat a kommunikációs tárgyak oktatására.
– Hányan tanulnak a BBTE kommunikáció és közkapcsolatok szakán, és hogyan tudnak elhelyezkedni?
– Jelenleg 150 diákunk van, s jövőre szeretnénk 250-re növelni a hallgatók számát. A felvételire általában 12 helyet hagy jóvá a minisztérium, de ha több jelentkező van, akkor kibővítik a keretet, jelenleg 34 állami támogatású elsőévesünk van.
Az elhelyezkedést illetően pozitív visszajelzéseket kapunk. Volt egy végzős évfolyamunk, amelyet szinte teljesen kampányszervezésre különböző pártok vettek fel, sokan dolgoznak a sajtóban, mások arculatépítéssel foglalkoznak közintézményeknél, rendezvényszervezők, irodavezetők vagy szóvivők különböző intézményeknél.
Kádár Magor példája azt bizonyítja, hogy a romániai magyar oktatás méltó arra, hogy díjazzák, ezért érdemes pályázni a jövőben oktatónak, kutatónak, diáknak, intézménynek és civil szervezeteknek egyaránt.
Bodolai Gyöngyi. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

2010. február 11.

Brand, ami még nincs
Kolozsvár multikulturális, oktatási, orvosi és innovációs központjellege szerepel valószínűleg márkapillérként abban a magyar brandcsomagban, melyet áprilisig fognak benyújtani a polgármesteri hivatalhoz – tudtuk meg Kádár Magortól, a Babeş - Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció és Közkapcsolatok karának magyar vezetőjétől.
A városmárkázásban jártas szakembert bízták meg ugyanis annak a stratégiai tervnek a kidolgozásával, amelyben összesítik a kolozsvári magyarok által javasolt értékeket.
Kolozsvár márkajegyéről és a városnapok időpontjáról szervezett második konzultáción – melyen magyar civil, politikai és egyházi képviselők voltak jelen – az is kiderült, hogy a terv vizuális arculatát vagy a kommunikációs szak diákjai építik fel, vagy egy erre szakosodott céget kérnek fel, de azt sem vetették el, hogy a polgármesteri hivatalhoz egy már benyújtott kész javaslatcsomagba illesszék be a magyar elképzeléseket. A keddi megbeszélésen a felek abban is megállapodtak, hogy májust és szeptembert javasolják a városnapok időpontjául.
A kolozsvári polgármesteri hivatal 2009 második felétől várja a brandre és a városnapok időpontjára vonatkozó ötleteket, ám egyelőre még nem egyértelmű, hogy milyen metodológia alapján döntenek a végső verzióról. Sorin Apostu áprilisban tervez újabb közvitát a két témával kapcsolatban.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei szervezete a városnapoktól függetlenül magyar napok megrendezésére készül. Az eseménysorozat időpontjaként Kolozsvár városi rangra emelésének évfordulóját és a magyar nemzeti ünnepet, augusztus 19–20-át javasolják. Gergely Balázs, az EMNT Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a magyar napokat – a városnapokkal ellentétben – valószínűleg már idén megszervezik.
O. M. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

2011. március 10.

Rádió, televízió: megfigyelés alatt a beszélt nyelv
Szakemberek készítettek felmérést a magyar média nyelvi sajátosságairól
A romániai magyar nyelvű audiovizuális műsorok nyelvhasználati sajátosságainak feltérképezését célzó, 2010 novemberében végzett felmérés tanulságait összegezte tegnap délben a Minerva Kulturális Egyesület székházában tartott szakmai beszélgetésen Szász Attila, az Országos Audiovizuális Bizottság (CNA) alelnöke, illetve Murvai Olga, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tanára, dékánhelyettese és Vincze Hanna Orsolya, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció és Közkapcsolatok tanszékének adjunktusa, akik kutatáskoordinátorok szerepét töltötték be. A temesvári, nagyváradi, szatmárnémeti, kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai és bukaresti audiovizuális médiumokra összpontosító felmérés azt vizsgálta, hogy a riporterek, műsorvezetők mennyire tartják be a regionális köznyelvi normát, és melyek azok a nyelvhelyességi kritériumok, amelyeknek hiánya zavaró az egészséges nyelvérzék számára.
A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és a Sapientia EMTE média és kommunikáció szakos oktatóinak és kutatóinak közreműködésével megvalósított, a Communitas Alapítvány által támogatott projektben a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) mellett partnerként vett részt a CNA alelnöke, Szász Attila is, aki kiemelte: a felmérés nem bíráló jelleggel készült, és nyilván bizottsági bírságolást sem eredményez, elsődleges célja volt ellenben a megfelelő nyelvhasználat szükségességének a médiaorgánumok általi tudatosítása.
– Ez egy előzetes módszertani egyeztetést feltételező, a 2010. november 15 és 30. közötti időszakból begyűjtött hanganyagokat vizsgáló próbafelmérés volt, így valamennyi górcső alá vett médiaorgánumnak jeleztük mintavételi szándékunkat – magyarázta Murvai Olga, hozzáfűzve: a soron következő felmérés esetében az értesítés elmarad. A kutatást végző szakemberek mindenekelőtt azonosították a megértést befolyásoló, kommunikációs zavarokat keltő nyelvhasználati megnyilvánulásokat, valamint rangsorolták a regionális köznyelvben sem elfogadható sajátosságokat – hangsúlyozta.
Az elektronikus média hír- és beszélgető-műsoraira, s kizárólag az adott intézmény alkalmazottainak beszédére irányuló vizsgálat hangképzési, lexikológiai, mondat-, és szövegalkotási szempontokat vett figyelembe. Főként Erdély területét érintő kutatásról lévén szó, a köznyelv kategóriájától elkülönítették a regionális köznyelv fogalmát, amely kismértékű alak- és mondattani eltérést is mutathat a táji hagyományoknak megfelelően. Mindemellett a köznyelv nemcsak nyelvjárásokkal érintkezik közvetlenebbül, hanem a román nyelvvel is, így a nyelvhasználati szabályokat még rugalmasabban kellett felfogni – magyarázta. A tanulmány nem hibalajstromként készült: a vizsgált médiaszervek legnagyobbrészt hasznosnak minősítették a már zavaróan szembetűnő nyelvi rendellenességekre figyelmeztető jelentést – tette hozzá.
A felmérés nyomán körvonalazódott, hogy a média- és kommunikációs szakképzésben milyen kérdéskörökre ajánlatos hangsúlyt fektetni. Valószínűsítették, hogy a beszélt nyelv és a média nyelve kölcsönösen befolyásolja egymást. A médiának, ilyenképpen, tudatában kell lennie, hogy bizonyos köznyelvi jelenségeket felerősíthet – hangsúlyozta Vincze Orsolya. A szakember különbséget tett közszolgálati és a kereskedelmi médiának a beszélt nyelvhez való viszonyulásában: előbbi olyannyira figyel a helyes nyelvhasználatra, hogy adott esetben túlkorrigál, utóbbi pedig az „utcai” köznyelvet használja, és ezáltal felerősít olyan nyelvi jelenségeket (például a szlenget), amely az eredeti karikatúrájaként hangzik. Továbbá a nyugat-erdélyi média jellemző módon a magyarországi médiából kölcsönzi hangsúlyát, hanglejtését, névelőhasználatát, szófordulatait – részletezte.
Típushibának minősült egyébként a magán-, és a mássalhangzók időtartamának kitartása, illetve ki nem tartása, a határozóragok felcserélése, bizonyos ragok más ragok hátrányára való terjedése, a képzavaros szószerkezetek használata, különösen azokban a műsorokban, amelyek a beszélt nyelv követésére törekednek – magyarázta Vincze Orsolya. Hozzátette: a tervek szerint a felmérés legalább egy-két éven át folytatódik, és négy-öt további jelentés megfelelő alapot szolgáltathat egyfajta kézikönyv összeállításához is.
Vincze Orsolya elmondta: a vizsgálatot a romániai magyar írott sajtóra is kiterjesztenék, ez esetben a nyelvi normákkal való összehasonlítás egyértelműen könnyebb volna, ellenben a vállalkozás jelentős emberi erőforrások bevetését igényelné. A médiatípusok között egyébként az online média „fehér foltnak” minősül: nem tartozik sem a MÚRE, sem a CNA szabványrendszere alá – tette hozzá Szász Attila.
A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) keretében működő Média- és Kommunikációtudományi Szakbizottság berkeiben egyébként már jó ideje felvetődött egy médiakutató központ létrehozásának ötlete – mondta lapunknak Kádár Magor, a BBTE Kommunikáció és Közkapcsolatok tanszékének oktatója, aki programszervezőként tevékenykedett a felmérésben. A vizsgálat során kiemelten jó volt az együttműködés a kolozsvári és a nyugat-erdélyi médiaszervekkel – emelte ki. Kádár Magor úgy vélte: a felmérés eredményei különösen hasznos eszközként szolgálnak majd az egyetemi képzésben.
ZAY ÉVA , Szabadság (Kolozsvár)

2011. november 9.

Dégi L. Csaba: számomra a daganatos betegség nem egyenlő a koporsóval
A daganatos betegek testi, lelki ápolása terén folytatott kutatásaiért a BBTE adjunktusa lett az év kutatója kategória harmadik helyezettje a Dinu Patriciu Alapítvány pályázatán.
Harmadik alkalommal adták át november 2-án a Dinu Patriciu Alapítvány oktatási díjait a parlamentben. Az év kutatója kategóriában harmadik helyezést ért el Dégi László Csaba, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális Munka Karának adjunktusa. A díjjal kapcsolatos élményeiről, odaítélésének folyamatáról és a daganatos betegek testi, lelki ápolásának romániai helyzetéről kérdeztük.
- Milyen volt a díjátadó? Hogy érezted magad?
- Szétválasztom a személyes és szakmai szempontokat. Nagyszerű élmény volt, jól éreztem magam. Megtisztelő volt olyan emberekkel találkozni és meghallgatni a beszédeiket, akik a román társadalom szempontjából fontosak, mint Emil Constantinescu volt államelnök, vagy Dinu Patriciu.
Szakmailag két dolgot emelnék ki. Nagy büszkeség volt számomra, hogy annak a csapatnak a tagja lehettem, amely idén nagyon sok jelentős díjat elhozott. Másrészt örülök annak, hogy azért a munkámért díjaztak, amelyet a nyilvánosság kevésbé ismer és szeret, viszont én rengeteg energiát fektettem: a daganatos betegek testi, lelki ápolása és ennek a kutatása, a kommunikációs és pszichoszociális igényeinek a körbejárása. Romániában ez a terület még gyerekcipőben jár.
- Téged ki terjesztett fel a díjra?
- Gőzöm sincs, hogy ki nevezett a díjra. A jelölés része számomra egyáltalán nem átlátható. Valamikor júliusban kaptam egy emailt az alapítványtól, amelyben felkínálták a lehetőséget, hogy beküldjem az adataimat az értékeléshez. Előbb konzultáltam Kádár Magor kollégámmal, akit már 2009-ben díjazott az oktatói kategóriában a Dinu Patriciu Alapítvány, és megnéztem az eddigi győzteseket is. Egyértelműen az volt az érzésem, hogy inkább a műszaki kutatókat részesítik előnyben, akik óriási ütemben publikálnak impakt faktoros (a tudományos folyóiratok átlagos idézettsége alapján létrehozott mutatószám szerk.) nemzetközi lapokban. Először úgy gondoltam, ezekkel nem tudom felvenni a versenyt a saját szociális témámmal, aztán mégis elküldtem az adataimat.
- Hogy emlékszel a további eseményekre?
- Előbb azt tudtam meg, hogy beválasztottak a legjobb 10 kutató közé. Gondoltam, hogy ezzel meg is állt az előrejutási lehetőségem. A legjobbak között olyan kutató is volt/van, aki Finnországban doktorált és a disszertációját rögtön ki is adta a Springer Verlag Kiadó. Nálunk ez elképzelhetetlen. A pszicho-onkologiai világkongresszuson vettem részt, amikor behívtak az alapítványtól interjúra, hogy kiválasszák a legjobb hatot.
Az interjún kegyetlenek voltak. Nem olyan jellegű beszélgetésre kell gondolni, amire előre fel lehet készülni, hanem pl. publikációs etikáról kérdeztek. Viszont egyben megtisztelőnek éreztem, hogy pont ők kérdeznek. A zsűri elnöke Raluca Ioana van Staden volt, aki 2010-ben megkapta a legjobb női kutatónak járó díjat. Azt fedezte fel, hogy egy csepp vérből, hogyan lehet elektródákkal négy nagyon gyakori daganatnak a jelenlétét megállapítani. Akkora szenzációnak számít ez, hogy amíg sikerült szabadalmaztatnia a felfedezését, addigra már 10 kórházban alkalmazták is.
- Miben különbözik ez az év egyetemi oktatója díjtól? Ha jól láttam, ebben a kategóriában is feltétel volt, hogy tartsd a kapcsolatot a diákokkal és egy egyetemi tanárnak nem kellene kutatnia is?
- A Babeş-Bolyai Tudományegyetemen - amely az országos listán a második helyet foglalja és ezzel kutató egyetemnek számít - kötelező módon kell tanítani, kutatni és gyakorlatban is kifejteni valamilyen tevékenységet, tehát a két terület között van átjárás, viszont a különbségek jelentősek. Az interjún arra is rákéredzetek, hogy hány fiatal kutató van a csoportomban. Én őszintén felvállaltam, hogy 4-5 diákkal dolgozom, mert soknak nincs meg az az alapképzettsége, amely a daganatos betegek esetében szükséges.
Azt tudni kell, hogy a daganatos betegségekkel való munka klinikai terület, és ha az ember szakmailag nem elég felkészült, akkor nem igazán tud tevékenykedni. Ez a példa szerintem tisztázza a különbséget, a kutatónál kevésbé számított a fiatalokkal való munkája, inkább az nyomott a latban, hogy mit publikált.
- Szerinted az esetedben mi győzte meg a zsűrit? Melyikre vagy a legbüszkébb?
- Szerintem a legfontosabb, hogy idén New Yorkban az Oxford University Press kiadott egy tankönyvet a daganatos betegek ellátásáról, és ebben egy fejezetet én írtam. Szerintem fontos mérföldkő, hogy egy olyan tankönyvben kértek fel egy fejezetet megírni, amely jelenleg több mint 200 egyetemi könyvtárban elérhető és idén már a második kiadása is megjelent. Ez nagyon sokat nyomhatott a latba.
- Láttam, hogy lehetett szavazni is. Az mennyiben számított az értékelésnél?
- Az értékelésnél a szavazatok nem számítottak, kizárólag a zsűri döntött. Minden kategóriában megszavazták a legnépszerűbb jelöltet, ott számított, hogy mennyien voksoltak rád. Csak az átadás után tudtam meg, hogy az számított nagyon sokat az értékelésemnél, hogy egy új területen, és ami még nagyon fontos, egy szociális területet tevékenykedem.
A bizottság szerette volna megerősíteni ezt a területet, felhívni rá a figyelmet. A zsűritagok nekem személyesen is elmondták, hogy nagyon fontos volt a döntés szempontjából, hogy szociális területtel foglalkozom. A harmadik hely teljesen reális. Egyszerűen nagyon erős volt a mezőny. Aki most megnyerte a kutató kategóriát, az Amerikában tanít, és évente több impakt faktoros publikációja van.
- Egyetemi berkekben mennyire ismerik el a díjat?
- Nehezem tudom megítélni, mert még csak a harmadik alkalommal osztották ki. Az elismerés a magyarországi Prima Primissima-díjhoz hasonlít. Ott is egy civil díjazásról van szó és ott is egy üzletember finanszírozz. Nagyjából hasonló a struktúrája is. Az lehet mértékadó, hogy nagyon sok kollégám rám szavazott, óriási szolidaritásban volt részem. Ezért is hiszem azt, hogy egyetemi berkekben nem lehet megkérdőjelezni a fontosságát.
- Mennyiben segíti ez a díj a munkádat?
- Ennél a díjnál sokkal többre lenne szükség. Az együttműködés az orvosi és a szociális területek között sokkal jobb kellene legyen, mert anélkül nem lehet a daganatos betegek életminőségén javítani. A számokon és az adatokon túl, amelyeket először publikáltam Romániában - mert nem is lehetett tudni, hogy mi van a daganatos betegekkel - kellenének szolgáltatások, egy biztos pont, amelyet a daganatos betegek hozzátartozói igénybe tudnak venni.
Ellentétben azzal, amit a drogokkal kapcsolatban hiszek, hogy a politikára kell rátaposni, a daganatos témakörben a frontvonalba kell helyezni a túlélő daganatos betegeket. Olyan nyomást tudnak gyakorolni a döntéshozókra, amelyet szakemberként csak időigényesen és a kapcsolatoktól függően tudnánk elérni. A betegek más stratégiákkal dolgoznak. Én emiatt általában szeretek a beteg szervezetekkel együttműködni, mert tudom, hogy ők fogják megváltoztatni a rendszert.
- Az olvasók inkább a drogprevenciós előadásaidról ismerhetnek. Milyen inditatásból kezdtél el ezzel a témával foglalkozni?
- Igaz, ebben a témában közszereplőként nem forogtam annyit, ezért is örülök most ennek a díjnak. Teljesen személyes az indíttatásom: ebből kezdtem el írni az államvizsgámat, hogy az önmagam problémáját is megoldjam. Úgy éreztem, muszáj erre választ kapnom.
Így indultam és közben nagyon sok beteggel találkoztam, majd nagyon könnyen összefésülődött az én világnézetem és a betegek helyzete. A munkához nagyon jó alapot nyújtott, hogy református kollégiumot végeztem, és hogy imádom a filozófiát. Egzisztencialista filozófia nélkül nem lehet ezt a munkát végezni. Mindenki számára a daganatos betegség a koporsóval egyenlő, számomra nem. Lehetetlenség, hogy az ember pszichéje egész nap sírjon, és a halállal foglalkozzon. Az onkológián is kacagnak, pletykálnak, mindenfélét megbeszélnek az emberek és igényük van arra, hogy a lelki és praktikus igényeikkel foglalkozzanak.
- Milyen az élet a díj után?
- Most egyfajta nyomást érzek, mert jobban oda kell tennem magam, hogy folytatni tudjam. Minden dologban az a legnehezebb, hogy fenn tudj tartani egy bizonyos minőséget. Elkezdeni és újat mondani érdekes, nehéz és sokszor magányos, de igazából az a kihívás, hogy meg tudj maradni és valami olyat felmutatni, amiben vannak partnerek, és amivel változásokat tudsz elérni. Ilyen szempontból a díj jól esik, de mellékes.
Gál László
Dégi L. Csaba könyve az Adatbankban: Dégi, L. Cs. (2010). A daganatos betegségek pszichoszociális elemzése. Elméleti bevezető segítőknek. Presa Universitară Clujeană — Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár
Transindex.ro

2012. április 23.

Dínomdánom Szentgyörgyön
Több mint 250 programmal várja idén résztvevőit a Szent György Napok. A szombaton kezdődött és hét végéig tartó fesztivált április 21-én este a Csíki Kamarazenekar, a Georgius zenekar és a Vox Humana kamarakórus teltházas hangversenye nyitotta meg Steffen Markus Schlandt karmester vezénylésével
Több mint 250 programmal várja idén résztvevőit a Szent György Napok. A szombaton kezdődött és hét végéig tartó fesztivált április 21-én este a Csíki Kamarazenekar, a Georgius zenekar és a Vox Humana kamarakórus teltházas hangversenye nyitotta meg Steffen Markus Schlandt karmester vezénylésével. A hagyományokhoz híven a Szent György Napok kulturális héttel rajtol, április 26. és 29. között pedig sor kerül a városnapok szabadtéri részére is, amelyen a szervezők számításai szerint mintegy százezeren vesznek majd részt. A Szent György Napok sztármeghívottja az 50 éves Omega zenekar.
Antal Árpád polgármester megnyitó beszédében rámutatott: „Tavaly, a 20. Szent György Napokat az 550 Éve Város rendezvénysorozat keretében szerveztük meg, a 21. kiadást a Sepsiszentgyörgy Székelyföld Ifjúsági és Kulturális Fővárosa programsorozat nyitányának szántuk. Ezt a címet senki sem vonhatja kétségbe, hiszen meggyőződésem, hogy a Reflex Fesztivállal és a Szent György Napokkal igencsak magasra tettük a mércét.”
A városnapok nyitókoncertjén Bach legismertebb műveit szólaltatták meg az előadók
Hazakerül a város védőszentje
A polgármester kiemelte: „Arra is büszkék lehetünk, hogy végre hazahozzuk a város védőszentjét, Szent György lovagot, ugyanis május 5-én a Szabadság téren felavatjuk az új Szent György-szobrot”. A hagyományokhoz híven kulturális héttel kezdődik a Szent György Napok, amelynek keretében színházi előadások, író-olvasó találkozók, kiállítások és koncertek várják a közönséget. Ezt követően április 26. és 29. között, csütörtöktől vasárnapig zajlik majd a városnapok szabadtéri része, amelyen a szervezők számításai szerint összesen mintegy százezer ember vesz majd részt. Csak a kedvezőtlen időjárás ronthatja el az ünneplést.
Színpadon az Omega
Az idei, kilenc napon át tartó Szent György Napok sztármeghívottja az 50 éves Omega. Az együttes 2012-es turnéjának első állomása Sepsiszentgyörgy. Az Omega-koncerttel és az azt követő tűzijátékkal zárul majd a városünnep. Addig pedig számos könnyű- és komolyzenei együttes lép színpadra, többek között az Irigy Hónaljmirigy, a Boban és Marko Markovici Orchestar balkáni rézfúvós banda, a Holdviola, a Taxi együttes, a Republic, az Iris és a Hooligans is. Emellett színes programot ígér a Székely Nemzeti Múzeum kertjében berendezett Kultúrkert is, ahol esténként dzsessz, blues és világzene műfajában szerveznek koncerteket, de ott rendezik be a Borudvart és a Paprika Csárdát is.
Házikenyér székelymódra
Az elmúlt évek sikerére alapozva a sepsiszentgyörgyi magyar és román fiatalok közös sátrat állítanak a városnapokon, amely idén a városháza belső parkolójában lesz megtalálható. A városnapok tiszteletére egy 100 kilogrammos pityókás házikenyeret sütnek egy 13 ezer darab téglából épülő kemencében. A Szent György Napok részletes programjáról a www.szentgyorgynapok.ro honlapon lehet tájékozódni.
Egyetemi tantárgy lett a Szent György Napok
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézetében esettanulmányként tanítják a Szent György Napokat. A diákoknak Grubisics Csaga, a rendezvény designere magyarázza el, hogyan alakult ki a városünnep arculata a kreatív ötlettől a megvalósításig, azután pedig gyakorlatban is megismerhetik, hogy miként lett egy városnapból jól meghatározott márka. „Egy rendezvényt úgy lehet eladni, ha van egy jó arculata, egy várost úgy lehet megmutatni a nagyvilágnak, ha van egy jól megszervezett rendezvénye” – mondta Kádár Magor egyetemi oktató, aki szerint Sepsiszentgyörgy azon kevés város közé tartozik, amely foglalkozik saját arculatával, és van saját városimázs-irodája. Ez ritkaságnak számít Erdélyben is, Romániában is. Egy várost a rendezvényein keresztül lehet a legjobban promoválni, és Sepsiszentgyörgyön ez működik, így a Szent György Napok nemcsak a város és a térség számára reprezentatív esemény, hanem Erdély-szerte ismertté teszi a várost.
Kovács Zsolt. Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. július 17.

II. Kárpát-medencei Ifjú Közgazdász Találkozó (KÁMFOR)- beszámoló
A Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakciója (RIF) a vele partnerségben levő Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Bizottsággal (MKT IB) idén közösen szervezte meg a II. Kárpát-medencei Ifjú Közgazdász Találkozót (KÁMFOR).
A találkozó először az elmúlt évben, Magyarországon került megrendezésre, és sikerességét követően a rendezők elhatározták, hogy tradíciót teremtenek. Az idén július 13. és 15. között Nagyváradon megszervezett rendezvényre a szervezők az egész kárpát-medencei övezetből számíthattak résztvevőkre, pontosítva Szerbiából, Szlovákiából, Magyarországról és természetesen Romániából. A háromnapos rendezvény hivatalosan péntek délután kezdődött meg, a Sebes-Körös parti Continental Forum hotel konferencia termében. A megnyitót a főszervező, Szilveszter Norbert a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Ifjúsági Frakció elnökének beszéde indította, aki elárulta, hogy a rendezvény célkitűzése egy olyan közeget biztosítani a fiatal közgazdászoknak, egyetemistáknak és minden közgazdaság és üzleti élet iránt érdeklődőnek, ahol lehetőségük nyílik új kapcsolatok kialakítására, hasznos információk gyűjtésére és természetesen szórakozásra és kikapcsolódásra.
Az előadássorozat szombaton reggel kezdődött és két fő részből állt: az első részben plenáris előadásokon vehettek részt a jelenlévők, míg a második részben 3 workshop keretén belül gyarapíthatták tudásuk. A több témakőrt is felölelő plenáris előadásokat Kánya Hajnalka, a Partiumi Keresztény Egyetem oktatója kezdte, aki a siker titkaiba vezette be a meghívottakat és elárulta, hogy hogyan használhatja fel bárki a grafológia tudományát egy kiegyensúlyozott élet eléréséhez. Őt Bilibók Botond, a Concord Alapkezelő Zrt. Vezérigazgatója követte, aki a pénzügyi elemzésről tartott előadást, hangsúlyt fektetve az utóbbi évek pénzügyi mozgatórugóira. Dr. Poór József egyetemi tanár és menedzsment tanácsadó is jelen volt a multinacionális cégekről és a külföldi tőkebeáramlás előnyeiről és hátrányairól világosítván fel a jelenlevőket.
A Kárpát-medence mint gazdasági régió fontosságáról tárgyalt Radetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, aki szerint a jövőt a Kárpát-medencei gazdaság fejlesztése, az elszakított területen élő magyarság összefogása jelenti. Az összefogásban, vagyis a szociális vállatokban látta a jövőt Kolumbán Gábor tanár és politikus is, ki szerint kisgazdálkodók és kisvállalkozók túlélési és fejlődési lehetőségeit az együttműködés fogja biztosítani.
A workshopok is legalább olyan hasznosnak és érdekesnek bizonyultak, mint a plenáris előadások. Itt három témakőr került megtárgyalásra mind a szakmában elismert személyiségek által, így mindenki a kedvére választhatott a saját érdeklődési körének megfelelő témát. Az egyik érintett tematika a fenntartható gazdaság problémája volt, melyről Dr. Gyulai István ökológus, Mészáros Csaba projektmenedzser tárgyalt. A másik két párhuzamosan lezajló workshopon a család és karrierről hallhattak a jelenlevők hasznos tanácsokat Dr. Szabó Árpád sikeroktatótól, Kánya Hajnalkától, Csatlós Pál reklámszakembertől és Bitai László pénzügyi elemzőtől illetve a startupok világába is betekintést nyerhettek Kecsmár Attila vállalkozó, Kádár Magor egyetemi oktató és Simon Zoltán befektető segítsége által.
A rengeteg érdekfeszítő előadás mellett azonban szórakozásra is maradt idő. A szervezők jóvoltából egy esti városnézésen is részt lehetett venni, de meg lett látogatva egy helyi szórakozóhely is majd szombaton egy nagyon kellemes ünnepi vacsora után egy táncos- bulizós élőzenés estre is sor került. Összességében el lehet mondani, hogy a színvonalas szervezésnek és a meghívott lelkes előadóknak köszönhetően mind a 150 Kárpát-medencei résztvevő fiatal közgazdásznak, vállalkozónak és érdeklődőnek egy szakmailag hasznos hétvégét jelentett a második alkalommal megrendezett Ifjú Közgazdászok Találkozója. Nemcsak azért mert több társadalmi és gazdasági probléma is megtárgyalásra került, hanem mert rengeteg új emberrel lehetett megismerkedni és kapcsolatot kiépíteni. És nem utolsó sorban egy határokat átívelő kezdeményezés egy nagy lépést jelent a jelenlegi gazdasági helyzet átvészelésében, és a magyarság összefogásában.
Erdély.ma

2012. augusztus 9.

13020.ro – a Mikó-ügy
Honlapon is hozzáférhetőek immár a Mikó-ügyként elhíresült, a sepsiszentgyörgyi nagy múltú iskola visszaállamosítási kísérletének történései, az interneten elérhető oldal nevének – www.13020.ro – a bírósági iratcsomó számát választották. A kezdeményezők ugyanakkor arra biztatják az erdélyi magyarságot, aláírásukkal tiltakozzanak a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása és a magyar közösséget ért támadás ellen, valamint fejezzék ki szolidaritásukat a három évre elítélt Markó Attila és Marosán Tamás iránt.
A honlapot működtető kezdeményező csoport tagjai: Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, Tamás SÁndor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, Balázsi-Pál Előd, a Transindex hírportál főszerkesztője, Farcádi Botond, a Háromszék napilap főszerkesztője, Bodor László, a Félsziget Fesztivál igazgatója, Hegedüs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány igazgatója, Horváth István, az Országos Kisebbségkutató Intézet igazgatója, valamint Kádár Magor, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója. Mint tegnap kiadott közleményükben írják, a honlap és az egyúttal elindított Facebook-oldal (https://www.facebook.com/13020Mikougy) átfogó, pontos és hiteles információforrás kíván lenni, melyen minden adat megtalálható az ingatlan-visszaszolgáltatási bizottság működésétől és összetételétől kezdve a 13020-as dosszién és a peren át Markó Attila államtitkár tevékenységéig.
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

lapozás: 1-30 | 31-49